0

A napenergia története

Az ember már õsidõk óta felismerte, hogy Nap nélkül nincs élet, ezen kívül szimbolikus jelentõségét növelte, hogy az idõszámításnak is a látszólagos napmozgás a legfõbb kulcsa. Ezeknek köszönhetõ, hogy a nappal kapcsolatos hagyományok és szimbólumok igen sokrétûek. A nap kultusza, mint egy teljes csillagvallás része, a világvallások kialakulásához is hozzájárult.
Munkácsi Bernát szerint nap szavunk eredetileg “naj-pi” volt, s “nõ-fit” jelentett -, akit sorsa rendel harcba szállni a sötétség és hideg hatalmaival, tavasszal gyõzedelmeskedni, õsszel elbukni velük szemben, termékenyítõ halálos nászra kelni az évente ugyancsak megújuló Földdel.
A csillagászat a Nap jeleként a kört közepén egy ponttal szimbolizálja, ez a jelkép igen õsi, már az õsi kultúrák leletein is megtalálható, de ugyanerre vezethetõ vissza jin-jang jel, vagy a beregi motívumokban található forgórózsa is.
Amikor nyáron nagyon melegünk van, azt szoktuk mondani: “Hét ágra süt a Nap”. Ez a magyar szólás arra vezethetõ vissza, hogy az õsi világkép a teret a négy égtájjal és a felül-középen-alul tagolás hármasságával fejezte ki, ezért akkor süt igazán a nap amikor a világ hét sarkát bevilágítja.

A napenergia kutatásának története

  • Az építészeknek az elsõ szolártechnikai tanácsot a görög történetíró, Xenophón (kr.e. 430-354) adta: “A házak déli oldalát magasabbra kellene építenünk, hogy a téli napot befoghassuk”
  • A legnagyobb antik szolártechnikus Arkhimédész (kr.e. 287-212) volt, napenergiával kapcsolatos kutatása nemcsak elméleti, hanem fontos gyakorlati eredményeket is hozott. Homorú tükrök segítségével, amelynek gyújtópontja kis görbületük miatt több száz méter távolságban volt, a római hadvezér Marcus Claudius Marcellus hajóit a szicíliai fõváros kétéves megszállásakor felgyújtotta.
  • Európában a Nap melegének hasznosítási kérdése akkor került elõtérbe, amikor Gallilei (1564-1642) feltalálta a lencsét.
  • Az elsõ modern napmelegtárolót a svájci természettudós, de Saussure (1740-1799) építette meg. Öt üvegtárcsát úgy helyezett el, hogy az üveglapokat mindig légtér választotta el egymástól. Az üvegrétegek közötti levegõ jelentõsen fokozta a hatásfokot. Ezzel a módszerrel de Saussure 87,5 °C-ot ért el. Modern síkkollektoraink ezen az elven mûködnek.
  • A naperõgépek évszázada a XIX.sz. volt. A moder naperõgép a francia August Bernard Mouchot nevéhez fûzõdik. Algír közelében 1864. szeptember 22-én helyezte üzembe készülékét. Ez a nagy berendezés egy 5 m átmérõjû tükörrel mûködött, és percenként 2,5 t vizet szállított.
  • 1902 és 1908 között Kaliforniában H.E. Willsie és John Boyle 4,4 kW és 15 kW teljesítményû naperõgépet készített. A.G. Aneas egy 11 kW teljesítményû gépet szerkesztett, és ugyanebben az évben készült el Pasadenában a híres napenergiával mûködõ gõztermelõ is.
  • Frank Shuman és C.V. Boys 1911-ben Philadelphiában egy naperõmû modellt készítettek, amelyet két évvel késõbb az egyiptomi Meadiban, Kairótól 16 km-re megvalósítottak. Ez a 73,6 kW teljesítményû berendezés öntözési célokat szolgált. Egy 4200 m2 területû gyapotültetvényt látott el a Nílusból szivattyúzott vízzel.
  • A jénai Zeiss mûvekben 1921-ben dr. Rudolf Straubel professzor napkemencét épített, amelyben a vasrúd néhány másodperc alatt megolvadt.
  • A napenergiának a lakásban (háztartásban) történõ közvetlen hasznosítására vonatkozó elsõ kísérleteket 1930 és 1940 között végezték.
  • Martin Wagner német építész 1931-ben a “Das wachsende Haus” (A növekvõ ház) pályázaton mutatta be tervét. Ezen egy üvegréteg védi a külsõ falakat az idõjárás hatásaival szemben, egyben köztes teret is képezve, amely csökkenti a hõveszteséget, és a besugárzott napenergiát hasznosíthatóvá teszi.
  • Az elsõ nagy építés, melynek során szolár-vízmelegítõket szereltek fel, 1939-ben Floridában volt (tervezõ: Edison Court). A kollektorok acélból készültek kettõs üvegezéssel, a lapos, ovális formájú vezetékek vörösrézbõl. A víz néhány óra alatt 83°C-ra melegedett fel. Ezeket az elsõ, sorozatban gyártott kollektorokat a Pan American Solar Heater Inc. Cég készítette.
  • Az UNESCO és az indiai kormány 1954 októberében szervezte az elsõ fontos nemzetközi konferenciát, amely csak a nap- és szélenergiával foglalkozott.
  • 1955 októberében az arizónai Phoenixben alakult meg a napenergia alkalmazásával foglalkozók egyesülete, az AFASE (Association For Applied Solar Energy), egyidejûleg tudományos ülésszakot és a napenergiát hasznosító berendezéseket bemutató kiállítást is tartottak. Harminchat országból mintegy ezer tudós vett részt a rendezvényen, a kiállításon 80 szolárberendezést mutattak be.
  • Ezekben az években, 1945 és 1959 között építették a legfontosabb, úttörõ jellegû szolárházakat.
  • Az idõszak legfontosabb felfedezése a new-yorki Bell-Telephone-Laboratories cég által 1954-ben bemutatott napelem (szolárcella) volt. Ez az eszköz, amely a napenergiát közvetlenül villamos energiává alakítja át, mára már igen elterjedt.
  • Az elsõ európai szolárházak 1956-ban épültek, különös módon abban az országban, ahol viszonylag keveset süt a nap, Angliában (Gardner és Curtis). Liverpool közelében, Wallaseyben 1961-ben építette fel A.E. Morgan építész a napenergiával fûtött “St. George” iskolát.
  • Párizsban 1973 júliusában “Le soleil au service de l’homme” címmel megtartott UNESCO konferencia pontosan tájékoztatott arról, hogyan áll a napenergia hasznosításának helyzete a világban. 60 országból 800 tudós vett részt a rendezvényen.
  • Megállapítható, hogy ez az UNESCO konferencia néhány hónappal az olajválság elõtt, a napenergia-kutatás egyik korszakát zárta le. 1973-ig a napenergia problémája a tudósok kutatási területe volt, de azóta mindinkább a világ közvéleményének érdeklõdési körébe került.
  • Egy kutatási ágból iparág lett. Ügy, amely valamennyiünket érint: politikusokat, vállalkozókat, építészeket, építtetõket, háztulajdonosokat és az “utca emberét” is, akit minden bizonnyal nem érdekel közelebbrõl az építészet vagy az energiagazdálkodás, de mint adófizetõ polgárnak és lakásbérlõnek végül is neki kell megfizetnie a modern építészet energiapazarlását.

“Fák, csillagok, állatok és kövek szeressétek a gyermekeinket. (.)
Tanítsd, melengesd te is, drága Nap, csempészd zsebükbe titkos aranyadat.”
(Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért; részlet)

Filed in: A napenergia

Leave a Reply

Submit Comment
Proudly designed by Theme Junkie.